Erdőbénye egyike Tokaj-hegyalja legrégebbi településeinek, hajdani mezővárosainak. A honfoglalástól kezdődően magyar faluként tartják számon. A település a Mulató-hegy köré épült, a Zemplén-hegység és az Alföld találkozásánál az Aranyosi völgy kapujában fekszik. Hegyekkel körülvett, őslénytani érdekességekben és ásványokban gazdag területen elhelyezkedő 1600 lelkes község. 

Hol található Erdőbénye?

Erdőbénye története

A tokaji borvidék mértani középpontjában (és csak néhány kilométerre Tállyától, ami Európa mértani középpontja) fekvő község első írásos említése 1404-ből származik. Berényiek voltak a község első birtokosai, 1428-ban, Belecsényi István, majd Pallagi István, később a Pálóczyaké, Gerencséri Balázsé, majd Rozgonyiaké.1486-ban Lórántffyak és Rákócziak kezébe került. II. Rákóczi Ferenc adományaként több család kezébe vándorolt, végül az Erdődyek kapták meg.  

A középkor folyamán még két különálló részből, Mező- és Egyházas-Bényéből állt. A hatalmas erdőségekkel, kiváló adottságú szőlőhegyekkel bíró Erdőbénye évszázadokon keresztül Hegyalja egyik legjelentősebb települése volt, vásártartási és borkereskedési joggal. 1604-tol a Rákóczi birtok része, minek köszönhetően jelentős fejlődésnek indult. A Rákócziak gazdasági központot alakítottak ki, nagy kúriát építettek, amely alól indul ki a Hegyalja egyik legnagyobb, egybefüggő, több szintes, ma is összesen 22 ágú pincerendszere. Erdőbénye borkereskedelemmel összefüggő jelentőségét jelzi, hogy volt idő, amikor a település egyszerre több mint száz bodnárnak adott munkát.

Erdőbénye a Mulató-hegyről (forrás: www.erdobenye.hu)

Erdőbénye műemlékei

Szirmay Ödön 1830-ban, Erdőbényétől 5 km-re, mélyen a hegyek között, egy fürdőtelepet épített ki, pavilonokkal, kastélyszerű fürdő- és vendégházzal. A 260 m-es tengerszint feletti magasságban lévő, klimatikus, magas hegyek által védett ásványos fürdő hamarosan rendkívül népszerűvé vált, újabb fellendülést hozva a település életében. Erdőbénye-fürdű országosan ismert és látogatott gyógyfürdővé vált, ahol nem csak a korának legnépszerűbb báljait tartották, hanem teret adott a szabadelvű köznemeseknek is, melynek köszönhetően a reformkor egyik jelentős közéleti-szellemi helye is lett. A fürdő és az üdülőtelep az utóbbi évektől ismét látogatható. 

Erdőbénye jelentős műemlékei az 1548-ban épült támpilléres római katolikus templom, az 1787-ben épült református templom és a Rákóczi kúria (utóbb a Szirmay ill. Ferenczy családok birtokában). 1831-ben kolera járvány pusztította a település lakóit. A falu határában, a Mulató-hegy oldalában áll a járvány áldozatainak emlékére emelt oszlop, a Koleráskő.

Erdőbénye, református templom (forrás: www.erdobenye.hu)

Erdőbénye ipara

A mezőgazdasági tevékenység mellett a település "iparosodását" a bodnáripar és a kőbányászat jelentette. Bodnáripara jóval korábbi, mint kőbányászata. A kiváló bortermeléssel függ össze a bodnármesterség felvirágzása a községben. Az iparosok már korán céhbe tömörültek. A bodnáripar - a kádármesterség - ma is él hegyalján és Erdőbényén. Az átalakult szőlészet és borászat ma is igényli a hagyományos módon készült hordókat.